Kedves Viktoria!

A "pácban mindenki benne van" (Hamvas B), de a pác milyenségét különbözőképpen érzékeljük és értékeljük. Egyeseknek sós és keserű míg másoknak édes.

Előzmény

Válasz

Viki
Túl bonyolítod a dolgot, az ember minden egyszerű dolgot bonyolít.
Idézek neked Dr Wayne -tól:

"Amikor megjelentél a világba egy csipetnyi emberi protoplazmából indultál el.
Az élet első 9 hónapjában a szültésig minden el volt intézve neked.
Megkaptál mindent(adottság) és ez húz abban az irányba, amivé neked válnod kell.
Megszülettél! Ránézünk szülőként erre a gyünyörű kis teremtésre, s így szólunk:
Nagyszerű munka volt Istenem! Csodálatos! "Mostantól átvesszük" Majd...
Körbe vesz az a sok ember és azt mondják, nem igazán bízunk magunkba, kell egy külső erő.
Eltávolítod az istent magadból. EDGE GOD OUT!!!
Az EGO az aki elkezdi mondani, hogy nem vagy tökéletes isteni teremtés...."
És elkezdődik a fantazmagória!!!

Előzmény

Válasz

Isten és Sátán., mint ellentét? -egyik maga a jóság a másik a bűn?
Tudjátok az még rendben van hogy két teremtő erőt feltételezett az ember hisz minek után két lelke van az életnek, két különböző minőségű-ebből következik hogy két teremtőnek is kell lennie. Na de az emberi két lélek közül egyik se jó vagy épp rossz,--mire föl gondolta az ember, hogy akkor a nálunk hatalmasabb már ellentétei egymásnak?

Azt gondolom inkább onnan ered ez a kinevezés" hogy maga az ember találta ki a bűnei okozójaként-- kellett egy bűnbak akire rálehet fogni-- s én már is ártatlan vagyok!

Csak persze arra nem gondolt hogy lehet, hogy itt a földön a Sátánnal minden megmagyarázható, viszont ahová mennie kell a léleknek, ott viszont leolvasható" minden elkövetett bűne vagy épp elmulasztott kötelessége.

Mennyország-pokol, alvilág ugyan, ez is csak egy mese arra jó, hogy az embereket megfélemlítsék itt a való életben. Az írástudatlanság idejében, egyenesen bölcs dolognak számított az ilyen tanítási módszer. Jó legyél és akkor a mennybe jutsz ahol vár az Isten és az angyalok... ecetera....

Nincs mennyország se alvilág. Csak a pokol igaz bizonyos értelemben.

Viszont nagyon jól ráéreztek, vagy épp valakik szembesültek" de az isteni teremtő ERŐK léteznek-- De nincs személyes Isten és nincs kint az Univerzumba se. Teremtőnk maga Földünk és annak két fantasztikus Lélek Energiája. Az egyik az Isten szellem Energia, a másik az Erő- anyag szellem Energiája.

Az hogy létezik bűn az életünkben azt maga az ember hívta életre. Részben a beteg agyával, vagy épp a végtelen egoizmusának, és gátlástalansága eredményeként, amikor többet akar, mint amire szüksége lenne még a másik ember kihasználása, eltiprása által is.

Előzmény

Válasz

Kedves Sándor

"Ha nem feszegetjük a korlátokat nincs fejlődés!"

Természet titkainak kutatása végülis közérdek, ráadásul a kutató aznap is kér enni, amikor épp nem fedez fel semmit; magánérdek alapján nehéz elképzelni a tudományos munkát. Mint minden közérdek, ez is az állam felségterülete. Mondhatjuk, hogy léteznek „magáncélú" kutatások, de hát a hatalom természetesen világkorszakról világkorszakra változtatja jellegét: ma a gazdasági hatalom, a nemzetközi ipari konszernek tesznek ételt a kutatók asztalára, adnak nekik fizetséget, akadémikus ösztöndíjakat, segítik őket a tudományos pozíció és tekintély megszerzésében és megtartásában is.
A tudományt emberek csinálják embereknek, ezért nem mentes azok hibáitól, gyengeségeitõl, esetleg bûneitõl. Épp úgy hajlamos a prostituálódásra, mint az egyének vagy a régi vallási rendszerek.
Vagyis pénzért, sikerért és hatalomért sokszor eladja önmagát, fõként a gyakorlati részét.
A tudomány éppúgy nem hibátlan, ahogy az azt mûvelõ emberek, intézmények sem azok. Megvannak a maga erõs és gyenge oldalai, pongyolaságai és olykor komoly hiányosságai.
Mindezek ellenére maximálisan tudomány_ párti vagyok!
Ezért lettünk Jánossal egyetemben kitiltva a "bibila és tudomány" klubból.

Előzmény

Válasz

Kedves Mariann

Máshol írtad de én itt válaszolok gondolom tudod miért.
"Lévén a hatalom a tudósnak kenyeres gazdája, logikusan elvárhatja, hogy a tudós a neki megfelelő módon viselkedjen, és a neki tetsző módon és irányban kutakodjon.
Amelyik tudós szembemegy a tudományos elit bármely dogmájával, a tudományos világból való száműzetését kockáztatja."

Először is a "hatalom" ne várjon el semmit mert nem az a dolga hanem az, hogy teljesítse az elvárásokat amiért oda van ültetve. Nem a szerep-tévesztet magukat hatalmasnak látó emberek a főnökeink hanem ők a mi alkalmazottaink (valami ilyesmit egyszer már mintha leírtam volna) például a miniszter szó a latin minister szóból ered, amelynek eredeti jelentése "szolga", illetve "segéd" Nomen est omen (ha már latin) benne van a nevében, hogy mi is a feladata.


Másodszor a tudós akinek gazdája van nem tudós hanem egy irányított droid.Amelyik tudós nem megy szembe a dogmákkal az száműztessék a tudományos világból.

Ha nem feszegetjük a korlátokat nincs fejlődés!

Válasz

Törekedni.......(csodálatos anyanyelvünk)
ezzel az a baj, hogy a lemáló vakolatpor elhomályosítja a látást.

Haladj a felé_ a nagypapa "pogácsájával" a tarisznyádba.
Nagy klasszis lehet(et) az Ősöd! (zenét hallgatok.....)

Előzmény

Válasz

folyt:
A perverzió olyan lehetőség, mely nem tiszta helyzet (az ítéletalkotás számára), hanem ellentmondásos. Jó is és rossz is. A jó dolgok rosszal keverése mindig ellentmondásokra vezet. Ezek megakasztják, rabul ejtik a szemlélőt, mely sikertelenül próbálja tisztázni a helyzetet, ami persze nem lehetséges (viszont mégis annak tűnik)
A lényeg az, hogy nincs igazi megoldása a helyzetnek. A konfliktus izgalmat okoz, ami élvezettel keverve erős, intenzív gyönyörűség (vagy szenvedés) forrása lesz. A szenvedély szavunk mélyebb jelentése ebben az összefüggésben rávilágít a folyamat lényegére: a szenvedély a gyönyörűség hajszolása a szenvedésig, a szenvedés árán.
Az, hogy a léleknek milyen sorsa lesz a jövőben, kezdetben az dönti el (amikor még fiatal és tapasztalatlan), hogy milyen első tapasztalatokat szerez az élvezetekről. Mit fog a tudata először élvezetesnek találni. Milyen vágyorientáltságú lesz a későbbi fejlődése során. Ez pedig könnyen befolyásolható (csábítások, kisértések által). Kulcsfontosságú tehát egy egészséges társadalom fenntartása érdekében a fiatalok (következő generáció) megfelelő vágyakra, élvezeti formákra nevelése!
A poklot a mennyországtól csakis és kizárólag az különbözteti meg, hogy az ott tartózkodó (élő) lények hogy érzik magukat benne. Milyennek élik meg belülről, lélekben, szubjektíve azt a világot. Nem az a lényeg, hol van ez a világ (az égben vagy a földön).
És itt jutunk el a szeretet témájához:
Akit szeretsz, annak megadod az élvezet lehetőségét, a hozzá szükséges eszközöket, méghozzá viszonzás (ár) nélkül. Ezt pedig maradéktalanul megvalósítani csak úgy lehet, ha felismered, hogy egy vagy a másikkal, s az ő élvezete a te élvezeted is. Az egyetlen Isteni Logosz, a létező tudat két lokális szemlélő alrendszere vagytok. Az nem lehet kérdéses, hogy bár a két szemével az ember két különböző (bár hasonló) képet lát, mégis egy emberhez, egy tudathoz tartozik ez a két érzékszerv. Ugyanígy két lélek (vagy két társadalom) is egy felsőbb tudathoz tartozik, bár sosem látják pontosan ugyanazt (ugyanolyannak a világot). Ennek felismerése vezet el a megvilágosodáshoz, és később az élet igazi élvezetéhez a mennyországban, ami a lélekben (a tudatban) jön el. Mert minden abban van, az által van és azért létezik, hogy önmagának örömet okozzon.

Előzmény

Válasz

Kedves Sándor
A hierarchia jelentése a fölé- és alárendeltségek rendszere, amiben az emberek vagy dolgok valamilyen szempont (pl. fontosság, képesség, pozíció) alapján vannak elrendezve, kategorizálva.(wikipédia)

"isten" --> abszolútum --> abszolút 0 fok
ember --> gyarló!? --> fontosság, képesség, pozició
Jól megfigyelhető a világban, hogy szinte minden élőlény az élete fő céljának az érzékszervei kielégítését tekinti. Tehát az élet élvezetét, a boldogságot, a boldogulást. Minden olyan dolog (gondolat, érzés, tárgy, cselekvés, másik tudat), ami nem élvezetes a számunkra, egyben mellékessé is válik és idővel biztosan háttérbe szorul. Ez az önzés alapja. Az önzés tehát az egyedi értékrend alapján való kiválogatása a teremtésben minket körülvevő dolgoknak. Inkább élvezetrendnek kéne nevezni, mert az érték fogalma elválaszthatatlan az élvezetétől.
Azt a munkát tudjuk jól és tartósan, nagy energiabefektetéssel végezni, amiből nyerünk is valamit, s ez mi más lehetne a tudat számára, mint az élvezet. Ez a jutalom, a fizetség, a cél, az eredmény. E körül forog az egész teremtés, belefeledkezve önnön káprázatába. A nem gyönyörorientált dolgok - bár ilyenek is folyton keletkeznek a rendszerben - folyamatosan szelektálásra kerülnek és kivesznek az életünkből. És ez így van rendjén. Akkor is, ha hosszabb távon mindenféle káros következményei vannak ránk nézve (mellékhatások: függőség, felelőtlenség, figyelmetlenség, stb).
A tiszta és kizárólag "jó" teremtés ugyan élvezetes, mert harmónikus és szép (szimmetrikus), de ez a nyugalom (kiegyenlítettség) hosszabb távon igencsak unalmassá (ingerszegénnyé, jellegtelenné) válik, a csekély mértékű háborgás, aszimmetria miatt. Azért keverünk a teremtésünkbe rossz dolgokat (mint sót a levesbe), hogy intenzívebb mozgásokat idézzünk elő, amik fokozzák az élvezetünket, az izgalmunkat, ingerültségi állapotunkat, s általa jobban kötődjünk a teremtményeinkhez, a világunkhoz. Hogy lekössön minket a teremtésünk. Ez a kavarodás eredményezi a világ sokszínűségét, változatosságát, ismertebb szóval a perverziókat. ---->

Előzmény

Válasz

Kedves Mariann
Azt írod egy orvosság létezik:"A tudás, a helyes életre vezető életbölcsesség."
Azt mondhatnám: IGAZAD VAN ÁMEN!!!
Csakhogy az a bizonyos bölcsesség nem mindenki számára elérhető meglehet,hogy teljességgel számunkra sem.

De azért erre törekedni lehet sőt kel ÁMEN!!!



Vagy leginkább még most se ÁMEN!?!?

Előzmény

Válasz

Ha van köztük hierarchia akkor az egyik nem vezető intelligencia hanem szolga intelligens ugyan de szolga és csak megteszi azt amit a főnök a maga nevével nem vállal fel! Teljesen mindegy melyik a vezér hisz ha Isten a főkolompos akkor az felelőssége az egész hiába az imázs miszerint Én vagyok a jó a Sátán rossz, ha a Sátán a nagy kutya azt mondja nehogy már Én játsszam itt jó fiút majd megteszi az Isten közben pedig ő akarja azt is! Azt értem, hogy a fejes akarja ezt az egészet de mit akar a beosztott, pont jó neki amit csinál és elfogadja a másik oldalt is vagy jobb lenne neki ha másikoddal nem lenne vagy ép az ellenkezőjét akarja csak hát ez munkája vagy ami még rosszabb ő akar lenni a főnök!

Ha egyenrangúak akkor,hogy döntenek szavaznak nem hiszem,nincs értelme mert mindig egy-egy lenne meggyőzik egymást az szép vita az öröké valóságon keresztül vagy nem működnek együtt és teszi mind kettő a dolgát tök értelmetlenül hisz a másik egyenrangú és pont az ellentétét teszi!

Akárhogy is van a dolog nem tűnik működőképesnek, lehet ez a Isten-Sátán dolog nem is működik és nem is vannak szegénykéim csak az emberi skizofrén elmében bennünk lakik a két dolog egyszerre és mindenben ezt látjuk!!!!

Előzmény

Válasz